Lakásfelújítás: mire érdemes költeni?
A használt lakások többnyire felújításra szorulnak. Érdemes-e az
eladásra szánt lakást felújítani, mennyivel növeli ez ingatlanunk
értékét? Megéri-e lerobban, lepusztult lakást venni, és saját
költségünkön felújítani?
A megcsappant keresletet mi sem jelzi jobban, mint az, hogy több
mint 30 százalékkal kevesebb lakást adnak el most Budapesten, mint
a tavalyi év azonos időszakában. A felmérést végző Engel Group
ingatlanberuházó szerint ennek egyik oka, hogy ma már nem lehet
mindent eladni a lakásra ácsingázó vevőnek. A rosszabb minőségű,
rossz helyen épülő, keveset "tudó" ingatlanok ideje lejárt,
így esetükben akár az árak is csökkennek, és még nyomott áron sem
könnyű az eladás.
Az általunk megkérdezett szakemberek is azt mondják, ma már sokkal
többet, akár fél- egy évet tölt egy eladásra szánt ingatlan a piacon,
mint akár egy évvel ezelőtt. A túlkínálat miatt a vevő akár több
tucat
lakást is hajlandó megnézni, mielőtt elszánja magát a vásárlásra.
S
egyáltalán nem mindegy, hogy a piacra szánt lakást milyen állapotában
mutatjuk be az otthont keresőknek.
A vásárlók jelentős hányada keresi a felújítandó lakásokat, és
szintén
nagy az igény a szép házban lévő lakásokra. A vásárló szempontjából
az ideális kombináció a szép házban lévő, felújításra szoruló ingatlan.
Az eladásra szánt közepes állapotú, műszakilag jó állapotban lévő
néhány éve felújított - lakásokat is érdemes "optikailag"
kipofozni,
hiszen a pangó piacon, jóval nagyobb az esélye a megtuningolt
otthonnak.
Semmiképpen nem érdemes azonban komplett felújítást végezni eladás
előtt, mert tapasztalatok szerint a ráfordított összeg maximum 50
százaléka érvényesíthető eladáskor, ugyanakkor ez alól kivételt
képeznek a luxuslakások, a presztízs-ingatlanok, ezek áruba
bocsátásánál jól jön a széppé varázsolt külső-belső, és a befektetés
is megtérül.
Az sem véletlen, hogy a kínálat többnyire felújítandó lakásból
áll,
sok vásárló bízik ugyanis abban, hogyha saját maga vág bele a
felújításba, olcsóbban megússza az otthonteremtést. A szakemberek
is úgy vélekednek, hogy a felújítás költségéből 40 százalék
megtakarítható, ha gondosan megválasztjuk a felújítás mikéntjét.
Ám a felújításhoz szükséges anyagokon - legyen az padlószőnyeg,
esetleg laminált parketta, nyílászáró vagy tapéta - nem érdemes
spórolni; a túlságosan olcsó és gyenge minőségű anyagok hamar megbosszulják
magukat.
A felújítás, korszerűsítés mostanában a panellakásokkal kapcsolatban
hangzik el legtöbbször, igaz ezek a külső korszerűsítésről - szigetelés,
nyílászárók cseréje szólnak. Segítséget jelenthet ebben valamilyen
hitelprogram is. Ám a belső felújítás mindenképpen a lakástulajdonos
pénztárcáját terheli.
Túlkínálat, irreálisan magas árak jellemezték a panellakások piacát
is. A drága fenntartás a korszerűtlen távfűtés mellett a nem túl
jó
hírnév is felelős azért, hogy a többség csak kényszerből költözik
lakótelepre. A piac ezen szegmensében is tapasztalt stagnálás miatt
így nem árt, ha az eladásra szánt lakótelepi otthont kissé vonzóbbá
varázsoljuk. A felújítás nem növeli közvetlenül a lakás értékét,
inkább az eladhatóságát javítja, a vevő inkább beleszeret egy jobb
állapotú ingatlanba, így ezek kelendőbbek és csökken a piacon töltött
idejük is. Felújításkor érdemes a lakás árkategóriájához igazodni,
egy
panellakásnál például nem érdemes a középkategóriánál magasabb
minőségű anyagot használni, hiszen az a célcsoport, aki panelt
választ, az általában nem tudja megfizetni a jobb, ám drágább
minőséget.
Egy panellakás nem kínál túl sok lehetőséget az átalakításra, de
mindenképpen komfortosabbá, energiatakarékossá lehet tenni. A
panellakások, téglaépületek és családi házak felújításában jártas
vállalkozó szerint a felújítás nem feltétlenül jelent nagyszabású
munkálatokat, általában elég, ha a legkritikusabb problémákat
orvosoljuk. Az egyik legszembetűnőbb probléma az ajtók-ablakok
elöregedése. Mivel nem zárnak rendesen, nagyon sok hőt veszíthet
el a családi fészek - igaz, a lakótelepeken fűtésért többnyire ugyanannyit
fizetünk, de ma már egyre több helyen vezetik be a fogyasztás egyéni
mérését.
A lakótelepiek részéről a legáltalánosabb igény azonban mégis a
fürdőszoba felújítása, gyakori probléma, hogy a kicsire méretezett
fürdőszobába valahogy be kell préselni a mosógépet, ami nem kis
fejtörést okoz. De gyakori igény még a fürdőkád, mosdó kicserélésére
és az újracsempézés is. A linóleum burkolat járólapokra való cseréje,
és a konyha átszabása is gyakran szerepel a megrendelők listáján.
Az új lakók sokszor be is érik ennyivel, ez kisebb mértékű kiadást
jelent -, ennél többet csak azok hajlandók áldozni korszerűsítésre,
akiknek nincs kilátása lakótelepi lakását valami jobbra cserélni,
állítják a szakértők.
Hol vegyünk panelt?
Ugyanúgy, mint a lakáspiac más szegmensében az eladó panellakások
áraiban is kisebb-nagyobb eltérések mutatkoznak a fővárosban. Évek
óta a gazdagréti lakótelep a legdrágább, itt az átlagos négyzetméterár
210-220 ezer forint. Hasonló árért kaphatunk lakást a III. kerületben
is. Kissé kedvezőbb áron, 200 ezer forintos négyzetméteráron találhatunk
lakást a XI. kerületi panelkínálatban. Ha ennél is kedvezőbb áron
szeretnénk lakát venni, akkor a pesti oldalon kell keresgélni. Kőbányán
például már 160-180 ezer forintos áron kínálják a négyzetmétereket,
míg a VIII. kerület bizonyos részein a 150-160 ezer forintos ár
sem ritka.
Lakótelepi számok
Magyarországon majdnem minden ötödik lakás lakótelepen található
derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idei jelentéséből.
Az e
kategóriába sorolt 772 167 lakás egyharmada Budapesten van. A
lakótelepi lakások háromnegyede 1979 és 1990 között épült, közülük
csaknem minden második 50-59 négyzetméter alapterületű, 55 százalékuk
pedig kétszobás. A budapesti lakótelepi lakások az országos átlagnál
kisebb alapterületűek.
Forrás: hvg.hu/gazdasag
|