A hideg-burkolatok nagy előnye a könnyebb tisztíthatóság és a
kopásállóság. Természetesen ezek változnak a burkolatok típusától és a keménységi fokozatától függően. A korábban egyeduralkodó mázas kerámiaburkolatok mellett ma a gress, az üvegmozaik és a kőburkolatok is jellemzőek. A célnak, esztétikumnak megfelelő anyag kiválasztásánál az ár mellett figyelembe kell venni a kopásállóságot is. A teljesen sík felületű, esetleg bizonyos körülmények között csúszóssá váló lapok mellett léteznek érdesített felületűek is, így ezeknek jobb a csúszásgátlása. Az érdesített felületeknél viszont mindig gondoljunk a tisztíthatósági szempontokra.

Padlófűtés

Ma már nem feltétlenül szükséges a padlófűtésre hidegburkolatot tenni. A padlófűtött felületeket akár fa vagy természetes alapanyagú
burkolattal is el lehet látni, azonban a burkolólapok alkalmazásával
érhető el a legjobb fűtési hatásfok. Jellemzően azokban a lakásokban,
ahol a felújítás során a fűtési rendszert kicserélik - de nem
alakítanak ki padlófűtést - a fűtési vezetékeket az aljzatban vezetik.
Ennél a megoldásnál a fürdőszobában az úgynevezett visszatérő vezeték speciális fektetésével temperálják az aljzatot. Fontos tudni, hogy mind a temperált aljzatoknál, mind a padlófűtési rendszereknél
flexibilis ragasztót kell alkalmazni. Erre az aljzatok hőtágulásból
adódó nagyobb tágulása, "mozgása" miatt van szükség. A hagyományos ragasztók ezeket a mozgásokat nem bírják "felvenni", feszültség keletkezik, ezért a lapok elválhatnak a felülettől.

Burkolat kivitelezés

Hidegburkolat készítés előtt érdemes burkolati tervet készíteni. Ezen
méretarányosan fel kell tüntetni a helyiség vagy helyiségek alaprajzát. Fel kell rajzolni a beépített elemeket, például a fürdőszoba esetén a zuhanytálcát vagy a kádat. Abban az esetben, ha a vécéből a szennyvízelvezetés az aljzaton keresztül történik, akkor a
csatlakozó csonkokat is. A vécé és bide a burkolás után kerül
beépítésre, ezért a burkolást csak az esetleges csatlakozó
szerkezeteik befolyásolják. Érdemes az alaprajzot papírra, a
burkolatkiosztást a ráhelyezett pauszpapíron szerkeszteni, így több
variáció is könnyen elkészíthető. Ügyelni kell arra, hogy ne a nyers,
hanem a burkolt falsíkokat vegyük figyelembe az alaprajz
szerkesztésénél.

Hálós és/vagy diagonál fektetés

A padlóburkolatoknál két alapvető fektetési mód alkalmazható. Hálós,
vagyis a helyiség határoló felületeivel párhuzamosan (egyszerű
négyzetgeometria esetén) vagy diagonális, a falakkal szöget bezáróan
fektetett módon. A hálós fektetés nagy hátránya, hogy nem párhuzamos falszerkezet esetén már igen kis eltérésnél is komoly esztétikai problémák merülnek fel, a burkolat fugái nem minden fallal lesznek párhuzamosak. Ezt az általános jelenséget elkerülendő, választhatjuk a diagonális fektetési módot. A két kiosztás vegyesen is alkalmazható. Érdemes azonban más burkolatmintákkal is próbálkozni. Nagyobb gyártók katalógusaiban találhatók ilyen minták.

Fürdőszobákban úgynevezett falnézeteket is készíthetünk, ahol a
csempekiosztást tudjuk megtervezni. A falnézeteknél ügyelni kell a
rejtett elemekre, úgymint a kéménynyílás, gépészeti eszközök.
Amennyiben el kívánjuk takarni ezeket, csempeajtót kell betervezni.
Ennek keretét a falra rögzítsük, ehhez csatlakozik a mágneses ajtó,
amelyre ragasszunk fel egy burkolólapot. Ezek csempe típusméretekben
kaphatók, de léteznek méretfüggetlen elemek is, amelyek bármely
burkolólaphoz alkalmazhatók.

A fuga helye

Fal- és padlóburkolatoknál általános esetben az elemek között
található a fuga. Ennek mérete nagyságrendileg 1-3 mm között van.
Ezeket a távolságokat mindig figyelembe kell venni a burkolati
terveknél, nagyobb felületek esetén, ha csak a burkolóelem méretével
számolunk, nagy eltérések mutatkozhatnak a valóságos helyzet és a terv között.

Csatlakozó felületek esetén (fal-padló) a fugában rendszerint
valamilyen tartósan rugalmas tömítőanyagot helyezünk el. A
kifejezetten fürdőszobai használatra kifejlesztett tömítők jól
ellenállnak a nedves környezetben megtelepedő gombáknak,
baktériumoknak.

Azokban a helyiségekben, ahol a falon nincs lapburkolat, érdemes
lábazatot kialakítani. Ennek a mérete legalább 5 cm kell legyen, de
takarékossági okokból érdemes a burkolólap léptékében maradni. A
lábazati elem nemcsak esztétikus, hanem védi is a fal alsó síkját
takarítás közben.

A kültéri lépcsőket, feljárókat legtöbb esetben hidegburkolattal
látják el. A csúszásveszély ezeken a helyeken még kiemeltebb probléma. Egyes gyártók külön gyártanak lépcsőkhöz való speciális
burkolólapokat, melyeknek egyik élével párhuzamosan bordák találhatók. A gress és kőlapoknál lehetőség van a járóvonalra merőleges vágások kialakítására.

Hidegburkolati elemek vastagsági mérete anyagtípustól függően
nagymértékben változik. Ezért különösen felújítás során mindig
ellenőrizni kell, hogy elegendő hely áll-e rendelkezésre. Azoknál az
éleknél, ahol két különböző típusú burkolat találkozik és nincs
például küszöb, érdemes burkolatváltó profilt használni. Ezek a
profilok különböző anyagúak lehetnek, azonban a két csatlakozó
burkolat felső síkjának egy magasságban kell lennie. Ez a burkolat
alatt található aljzatbeton megfelelő vastagságával biztosítható,
ezért a burkolat anyagát már a tervezés folyamán érdemes megtervezni.

A burkolólapok ára igen tág határok között mozog, ezért lényeges a
burkolati terv, hogy a kiválasztott burkolatból megfelelő mennyiségben
vásároljuk, és a kész felület álmainknak megfelelően készüljön el.